A 2010-es monacoban rendezett Európai Szuperkupa döntő összehozta a hazai Inter és Atlatico Madrid szurkolókat. A meccs előtt a mérnök utcai füvesen mi is összecsaptunk, és kikaptunk a piros fehérektől. Már akkor megbeszéltük, hogy az ősszel jön a visszavágó és szervezünk egy tornát. Ők elhívták a Dortmundosokat mi a Milanosokat.
Úgy indult, hogy a Milanosok nem tudtak eljönni, helyettük Viktor barátom csapatát ugrott be. Volt egy-két ismerős arc közöttük, pl. Jules aki végül a vesztünket okozta.
A torna teremben volt, érkezéskor szembesültünk vele, hogy eléggé kicsi a pálya. Így 4+1-ben bonyolítottuk le, annak ellenére, hogy az Atleticosok voltak vagy 20-an, Viktorék is két sorral, Dortmund, Mi is szép számmal.
A 4+1 ellenére a 3* 2*20 perc alatt (remélem) mindenkinek jutott elég játékidő. Kivéve szegény Kárti, aki a 3. meccsen már nem is játszott – ha jól emlékszem – mert megsérült a lába.
Nagyon jó hangulata volt az egész tornának. Spanyol zeneszóra játszottunk szinte végig. Az atletikosok kitettek egy csomó zászlót, csinálták a hangulatot.
Velük játszottuk az első meccset. Presztízs csata volt, az augusztusi meccs miatt. KOMOLYAN MONDOM ÉN MÉG AZ ICU-t (pedig játszottam már vagy 100 meccset a csapatban) ÍGY NEM LÁTTAM JÁTSZANI!!! Egyszerűen minden összejött! Annak a kapusnak, akinek 1,5 hónapja alig tudtunk gól rúgni, most vertünk 9-et. Hihetetlen volt. Végig uraltuk a meccset, bár kaptunk 3 gólt végig megnyugtató előnyünk volt. A támadás, a védekezés, a kapusposzt minden klappolt. A vége 9-3 lett nekünk.
A második meccsen jött a Dortmund szurkolók csapata és a szokásos rövidzárlat. Szerintem azóta sem érti senki, hogy mi történt. Teljesen összezuhantunk. Kaptunk 2-3 peches gólt az elején, aztán már csak futottunk az eredmény után. Lehet kicsit elbíztuk magunkat az első meccs után, nem kellett volna. Kitámadtuk ők meg csak jöttek folyamatosan 2 az 1-re 3 az 1-re 3 a 2-re a gólok meg potyogtak. 9-3 lett ennek is a vége nem ide 
A 3 meccsen a Flamakers volt az ellenfél. Ők addig mind a 2 meccsüket megnyerték. Ott folytatódott minden ahol az előző meccsen abbamaradt. Én úgy emlékszem, hogy 4-1- gyel fordultunk, aztán volt 5-1 is. Majd jött a nagy 2. félidei feltámadás. 5-6-ra fordítottunk meg a meccset. Kb. 3 percen át torna győztesnek érezhettük magunkat. Helyzeteink is voltak a 7-5-höz, nekik is az egyenlítéshez. Kb. 40 mp-cel a vége előtt Jules háttal a kapunak védővel a hátán mag alá fordult és ballal kilőtte a jobb felső sarkot. A végén még Bence lövését védte az ellenfél kapusa. Így lettünk másodikok. Az Atleticosok a harmadikok, a Dortmund a negyedik.
Nagyon jó torna volt. Gyönyörű gólokkal, azoknál is elképesztőbb mozdulatokkal, támadássokkal. Az Atletico csapatához a 2. meccstől csatlakozott egy fiatal spanyol srác, aki a fradi b-ben játszik(ott). Hihetetlen dolgokat művelt a pályán. Én még ilyet kispályán nem láttam.
A torna után sörözéssel tettük emlékezetessé a napot.
A csapatunk (akiknek nagyon köszönöm, hogy együtt játszhattunk és eljöttek): Gyuszi (kapus), Bacsó Szabi, Boja Norbi, Möszi, Kárti, Attila, Szpisi, Salamon Peti, Luky, Bence + a főszurkolónk Luky kedves párja. Luky, Julellel kb. holtversenyben 8-9 góllal a legtöbb gólt lőtte a tornán.
Gyuszi
