A változatosság kedvéért most Volánbusszal, szerda este 8kor indultunk Népligetből, persze jegyem nem volt, szóval gyorsan megegyeztem a sofőrökkel, hogy majd Milánóban elszámolunk. Nagyon hosszúnak tűnt az út, mert minden városba bement a busz, Velence, Mestre, Padova, Verona – mindenhol várost néztem, majd dél körül végre Milánó Elszámoltam a sofőrökkel (10 000 HUF) ennél olcsóbban még nem nagyon voltam Milánóban 
Ismét napsütés és jó idő fogadott, meg Gábor barátom, vele leszek itt végig, első utunk az Interhez vezetett, majd irány a szálloda welcome drink, 4 csillag – nem egyszerű szállás – srácok akik jöttök utánam (nagyon király a szálloda) free service van ingyen net, minibár és relax, szóval innen minden nap betudok jelentkezni. (Asrácok Gyuszi, Miki, Rita, Kárti, és Zanatiék nagyon irigyek voltak ám, mert szerettek volna már ott lenni, de ekkor még csak Pesten a mikrobuszt vették fel –szerk.)
A stadionban elcsodálkoztam, hogy már mennek a munkálatok a szombati meccsre holnap nagy rendezvényre megyünk. Ott lesz mindenki aki számit, mostani és régi játékosok, mindenki – lesz kaja, pia – és öltönybe kell mennünk 
Nah mindegy erről majd holnap beszámolok, most alszom egy picit, mert este valami kocsmába megyünk meccset nézni, az itteni barátokkal (Fiorentina-Everton)
2008.03.07.
Megkezdődött az ünnep. Ma 828 Inter Klubbal karöltve voltam hivatalos egy hatalmas színházba – de előbb az előzmények. Szóval előző este sörözni voltunk, jól sikerült, pár sört megittunk – picit betekintettünk a milánói éjszakai életbe, érdekes volt, hogy mekkora élet van egy sima csütörtök este. Szóval fáradtan és fájós fejjel feküdtünk le, majd jó korán kelni, viszont megért merte olyan reggeli várt minket…
Reggeli utána öltönyt húztam, így kell megjeleni a buliban A vicces az volt, hogy egyikünk sem tudott nyakkendőt kötni, irány a recepció. A recepciós azt hitte, szívatjuk amikor arra kértük, hogy kösse meg nekünk , de megkötötte végül szóval futás a színház.
Közel 2000 ember tolongott, majdnem 1 órába telt a bejutás. A színház kék feketében pompázik, minden nagyon elegáns – mi is. Pont beértünk, mikor megjött a Presidente, aki nem csak az Inter Klubok, hanem az Inter Presidentéje Moratti, hatalmas taps fogadta – picit el is érzékenyült, utána sorba mindenkit megismerhetünk ki dolgozik az Interben, mit csinál, miért csinál, majd egy ebéd jött utána pedig a régi játékosokkal találkozhatunk, egy történelem órával felért az esemény. Mindenki ott volt aki számit és még él, jó volt látni, mennyire imádják a klubot, a maiak közül Samuel és Dacourt volt ott, majd jött a meglepetés Mancini. (közben mi Ausztriában a mikrobuszban tovább irigykedtünk – szerk) Jó volt a többi klubbal találkozni, nagyon fontos a klub szerepe – talán mi magunk sem értjük, hogy mennyire, szeretném, ha mindenki nagyon komolyan venné – ők komolyan veszik és elismerik a munkánkat, azt hogy ennyi helyre elutazunk, mindent megteszünk amit csak tudunk. Szóval büszke voltam ám! Rátok, mindenre – arra amit az elmúlt 2 évben tettünk. Köszönöm mindenkinek! Hála Istennek!
2008.03.08.
Délelőtt meg jöttek a többiek is, úgyhogy teljes lett a csapat, így már 8an vártuk a történelmi eseményeket. Hogy ne unatkozzunk azért belefogtunk egy jó kis sörözésbe, majd teljes harci díszben már nagyon korán a stadion felé vettük az utunkat. Rég láttam ennyi embert a Meazza körül, jó volt látni ezt a rengeteg embert.
Kaptam egy vip jegyet, szóval legalul voltam a pirosban, soha nem ültem még ilyen jó helyen (mi sem, a Nord jobb oldalán a kanyarban -a szerk.) itt foglaltak helyett a régi játékosok is, imádták őket az emberek. Jah igen a stadion, már furcsa volt, hogy csütörtöki ott jártamkor is díszítették a stadiont, de most értettem meg, minden kék-feketében pompázott, gyönyörű volt a San Siro.
A koreo az elején szédületesre sikerült a csurig megtelt stadionban, ahol minden készen állt egy fantasztikus ünnepre és egy fantasztikus meccsre. A srácok annyit adtak ki magukból amennyit kellett és simán behúzták a meccset, de azért kellett hozzá Cesar sok sok bravúrja is.
És vége elérkezett a klub 100. szülinapja én 10 évet ünneplek, éppen 98ban voltam először meccsen, Yuri, Zamorano, Rolnaldo, Berti, Bergomi, Pagliuca és most mind itt van Ronaldo kivételével. Tényleg egy futball történelem játszódik le a szemünk előtt.
Lekapcsolják a világítást és fényjáték kezdődik. Majd mindenféle sztárok üdvözlik a klubot a kivetítőn. Platinit hatalmas fütty köszönti – ez rossz ötlet volt. Majd mivel mindenki a kivetítőket lesi a sötétben valaki beoson a pályára…. Adriano Celentano….folytatódik a történelem….60 000 ember énekel vele, ö gitározik….fenomenális. 
Moratti visz neki egy mezt, megköszöni, majd énekelni kezd Moratti….hát mit mondjak…érdekes, de imádja az Intert ez látszik….
200 futballista érkezik, rengeteg régi ismerős imád mindenkit a Meazza népe. Grande Inter 60as évek, fantasztikus csapat, 3-0ra verték a Liverpool a 3-1 után, keddre is ezt várjuk.Fantasztikus érzés Interesnek lenni, eddig is tudtam, de ezt az élményt átélni, szenzációs!
Irány a Dóm tér, mert tortavágás lesz, meg vacsi, meg sörözés, meg reménykedés keddre. Köszönöm Istenem hogy Interesnek születtem!!!
2008.03.09.
Kettő program közül választhattam mára, vagy a régi Inter játékosok csatáznak egymással a San Siroba, vagy irány Genova egy jó kis Genoa – Juve meccs. Utóbbi mellett döntöttem, ötödmagammal. Mikro busszal vágtunk neki a túrának, és sajnos szakadó eső fogadott minket Genovában, amely egyébként egy gyönyörű város. 
Beszereztük a jegyeket, majd egy Coopban kötöttünk ki, mint később kiderült hatalmas hiba volt. Megvettük a közért összes Borghetti állományát illetve sörkészletét. Mivel az eső nem csillapodott, így a tengerparton kezdtünk iszogatni a buszban, a vége az lett, hogy csúnyán beittunk. Volt étteremből kidobás, pohár törés, minden ami egy jó bulihoz kell.
A stadion nagyon csecse, hangulatos, a hazaiak kanyarja csurig. Mi velük szembe helyezkedünk el, az emeleten. Alattunk a Juvesok, egész meccsen őket szidjuk a kerítés tetején lógva – nagyon megutálhattak minket Genovában. JUVENTINOOOOO BASTARDOOOOOO 0-2 a vége, meglepő, hogy kevés Juvés volt – max félig a szektor.
2008.03.10.
Hatalmas fejfájással ébredtem, meg has…meg minden. Soha többet nem iszom, fogadom meg szokás szerint…Appiano Gentile a mai célpont, bár olyan beteg vagyok, hogy semmi kedvem hozzá. 
Nagy nehezen találjuk meg az edzőközpontot, érdekes érzés itt lenni, bár semmit és senkit nem látunk, kiderül csak délután négykor lesznek – hát addig nem várunk – pláne betegen nem. Este még Zanetti éttermébe készültünk, de telt ház, így maradt egy jó kis vacsora majd egy hangulatos söröző.
2008.03.11
A nagy nap végre eljött. Elégtételt vehetünk az angolokon. Kora délután a Dóm tér átváltozott egy hatalmas kocsmává, ennyi sört életemben nem láttam, bokáig ért a sörös doboz a téren, hihetetlen volt, ennyit inni…egyébként teljesen normálisak, jó kedvűek, fociznak iszogatnak, énekelnek semmi extra.
Ma a Nordba megyünk, (mi meg a 3. gyűrű oldallelátóján haverkodunk az olaszokkal, úgyhogy megint irigykedünk – a szerk.) jegyünk persze nem oda szól, de azért megoldjuk. 2 órával a meccs előtt, már tele a kanyar, gyönyörű koreo készül.
A meccs??? Talán szörnyűbb, mint Liverpoolban…Botrány ahogy játszunk…Nagyon ki vagyok, talán jobban mint Liverpoolban, talán jobban mint Valeciában…Teljesen magam alatt vagyok, reggel az első hír vigasztal csak meg…Mancini lemond…Grazie…Szégyen amit vele műveltünk az európai kupában.
Szóval fel a fejjel, jövőre Blt nyerünk!
Attila